:: GEOTERMIKUS ENERGIA


1., Általános Ismertető

Tudósok szerint bolygónk 4,6 milliárd éve örvénylő gáz- és porfelhőből keletkezett, amely folyékony vagy olvadt kőzetekből álló, forró gömbé zsugorodott. Lehűlése során a Föld felszíne kéreggé szilárdult. A felszín alatt és a külső magban olyan magas a hőmérséklet, hogy a Föld egyes részei még folyékonyak. Feltételezések szerint ennek az olvadt anyagnak a mozgása hozza létre a Föld mágneses mezőit.

A Föld belső magja szilárd vasból és nikkelből álló gömb, a külső magját valószínűleg olvadt állapotú vas, nikkel és oxigén alkotja. A köpenyt részben olvadt állapotú kőzetek alkotják.

A Föld kérgét úgynevezett tektonikus lemezek építik föl, amelyek a köpeny olvadt kőzetrétegének tetején úsznak. Jelenleg 7 nagyobb és több kisebb lemezt ismerünk.

Magyarország nemzeti energiatartalékát képezi a mélységi rétegben tárolt és részben újratermelődő hőenergia.

A geotermális energia a földhőt, mint megújuló hőenergiát jelenti, amit a földfelszínen hasznosítunk.

A földhő megjelenése történhet természetes úton, mint pl. Izlandon hőforrások formájában, vagy hő-bányászattal.

Hazánkban általánosan elterjedt módszer a fúrásokkal mesterséges hévíz-kutak, gőz-kutak lemélyítése illetve létrehozása.

Energetikailag legkedvezőbb a gőzök felszínre hozása lenne, amelyeknek két fajtát különböztetjük meg:

1., Nagy hőmérsékletű gőzök:

+ 200 és +350°C közötti mélységi telepekről

2., Kis hőmérsékletű gőzök:

+100 és +200°C közötti mélységi telepekről

Mindkét fajta gőzök kitermelésének a fajlagos költsége a nagy mélységek miatt igen magas.

A következő években és évtizedekben ennek ellenére egyre többet hallunk alkalmazásukról.

magyarorszgh337mrsklet1000_m_120

Hőmérsékletek
1000 m mélységben

Hazánkban a VÍZ hőhordozó közeggel jut a felszínre a GEOtermikus energia, ami kisebb telephőmérsékletekre jellemző.

A teljesség érdekében írnunk kell a SZÁRAZ kőzetek hőtartalmának felszínre emelési lehetőségéről is, amely ma a legnehezebb technikai művelet. A tudósok és mérnökök a kísérleti szakasznál tartanak, de a kilátások a megoldást illetően bíztatóak. A XXI. század áttörést jelenthet az emberiség energiaellátásának megváltoztatásában.

Magyarországot szokás HÉVÍZ nagyhatalomknt emlegetni. A geológusok előtt több évtizede ismert a Pannon-medence összetétele, az egyes rétegek elhelyezkedése, a geotermális adottságok milyensége.

A mélységi rétegek porózus vagy repedezett kőzetében nagy mennyiségű forró víz helyezkedik el. Kedvező, ha a mélységi rétegszerkezet karsztos, karbonátos, repedezett, mert ezen esetben a víz áramlása kisebb ellenállásba ütközik, mint a homokos, hordalékos szerkezet esetén.

Hazánk geotermális adottságai azért is kedvezők, mert a jelentős hőmennyiség sok helyen rendkívül kiterjedt vízadó réteggel együtt van jelen.

Általában a kutak mélységétől függően +30°C és +100°C közötti HÉVÍZ-ek nyerhetők a fúrásokból, amelyek 700 m-től 2500 m mélységig érhetnek le.

A kutak jelentős része pozitív kút, ami azt jelenti, hogy a termelésben lévő kút önnyomással működik, vagyis a sűrűség-különbség hatására a HÉVÍZ „magától áramlik” a felszínre.

A kutak másik csoportja negatív HÉVÍZ-kútként üzemel.

Hazánkban az Alföld déli része a leggazdagabb HÉVÍZ-kutakban.

A Pannon-kőzet felső rétegének alsó szintje körül, amely kb 1005 m-ig tart + 55°C körüli HÉVIZ-et találunk.

Ezen hőmérsékletű víz megfelelő üvegházak, fóliák fűtésére és fürdők üzemeltetésére, de nem alkalmas lakó- és középületek fűtésére.

A Pannon-kőzet alsó rétegéből 2000 m mélységű fúrással +85°C körüli HÉVIZ-et lehet nyerni, míg 2200-3300 m között található a +95°C-os víz.

magyarorszgh337mrsklet2000_m_120
Hőmérsékletek
2000 m mélységben

Ilyen mélységű kutak fúrásának költsége igen magas.

A kút fúrásán kívül sok más költség adódik a hasznosításig.

A HÉVÍZ-eink nagy része sóban és ásványi anyagban gazdag, ami egyszerre előny és hátrány, valamint jelentős a kísérő gázok jelenléte.

A korábban jellemző egy kutas – csak egy HÉVÍZ - termelő kútból álló – rendszerek helyett a két- vagy több kutas rendszereket kell előnyben részesíteni.

Nagyon fontos új előírás a visszasajtolási kötelezettség !

A „szabad rablás” időszaka szerencsére lejárt. A több termelő és visszasajtoló kútból álló telepszerű termelés biztonsága csak így teremthető meg.

A visszasajtolás költsége akkor a legkisebb, ha a kinyert víz hőfokát a lehető legnagyobb mértékben csökkentjük.

Egy + 85°C-os talpmélységű HÉVÍZ - kút kinyert vizét +10°C és +20°C közöttire célszerű visszahűteni, ami több lépcsős hasznosítással oldható csak meg.

Elfogadható fajlagos költségek csak ezen esetben lesznek, ami a felhasználó érdeke.

A HÉVÍZ gazdagságunk ellenére hazánkban magas beruházási költség és a viszonylag alacsony egyéb energiahordozó árak miatt még nem terjedt el a lakó- és középületek fűtési (és használati melegvíz előállítás) célú – nagyobb mértékű – alkalmazása.

A HÉVÍZ hőenergia termelése és felhasználása között eltérések vannak, aminek alapvetően a nyári és téli hőenergia igények különbözősége az oka.

Célszerű lenne a nyári felesleges energiákat tárolni, hogy a téli csúcsigényeket jobban ki tudjuk szolgálni.

A technikai feltételei több változatban már adottak a tárolásnak, de még nagyon drága.

A meglévő fűtési rendszerek figyelembe vételével a lakó- és középületek hőigényeit minimum + 85°C-os HÉVÍZ - el lehet önállóan biztosítani. A hőfok mellett a másik nagyon fontos adat a rendelkezésre álló órai vízmennyiség.

No és nem elhanyagolható a HÉVÍZ összetétele és gáztartalma sem az alkalmazás tervezésénél.

Sok helyen igazából az összetett hőellátás jöhetne szóba, ami

HÉVIZ - et + HŐSZIVATTYÚ által adott energia + csúcskazán

Az új épületeknél már más az alkalmazási lehetőség, ugyanis a nemrég életbe léptetett energetikai előírások betartása esetén közepes- és kis hőmérsékletű fűtési rendszerekkel (padló-, fal-, mennyezetfűtések) is biztosítani lehet a jó hőérzethez szükséges energiát, ami döntően HÉVÍZ - ből kinyert, illetve hőszivattyú által előállított lehet.

Ezen megoldások elterjedését szorgalmaznunk kell !

Nagyon fontos tudnunk, hogy a termelt HÉVÍZ sem áll korlátlanul rendelkezésünkre, így észszerű és takarékos felhasználást kell előnyben részesíteni !

A HÉVÍZ hasznosításnak vannak közvetlen és közvetett lehetőségei, rendszerei.

Egyik legrégebbi fajtája a GYÓGYÁSZATI célú - Barneológiai – közvetlen hasznosítás, amely a HÉVÍZ Gyógyvízzé minősítése után lehetséges, amely egy több éves folyamat eredménye.

2., Geotermális Energia Bonyhádon

2/a., Meglévő Termálvíz-kút

A Vízkutató és Fúró Vállalat 1991. december. 17-én kezdte meg a kút fúrását.

Az előzetes tervekben az alábbi adatok szerpeltek:

  • Előirányzott mélység: 1000 m
  • Vízhozam: 500 m3/h

A fűrési munkák befejezése - 1992. júlis 25. - utáni adatok:

  • Mélyésg: 963 m
  • Nyugalmi vízszint: +31,30 m
  • Vízhozam:
    • 470 liter/perc (-62,2 m)
    • 360 liter/perc (-28,6 m)
    • 220 liter/perc (+1,5 m)
  • Állandó üzemben kitermelhető: 400 liter/perc
  • Vízhőfok: +62°C és 66°C között
  • Megállapítás volt: Enyhén sárgás, enyhén opálos termálvíz

Bonyhád Város Önkormányzata megapaította a Völgységi Termál Vízfeltáró Kft-t (7150 Bonyhád, Zrínyi utca 3.), amely társaság a vízjogi üzemeltetői engedéllyel rendelkezik.

  • Létesítési engedély száma: 21.533/1991
  • Vízjogi üzemeltetési engedély száma: 23.525/2004

A Geo Genesis Bt. 2003-ban elvégezte a kút időszakos műszaki felülvizsgálatát, amelynek eredményei az alábbiak:

  • Mélység: 962,5 m
  • Talphőmérséklet: +70,3°C
  • Vízhozama pozitív: 220 liter/perc
  • Üzemi vízhozama: 208 liter/perc
  • Üzemi nyugalmi vízszint: +0,4 m
  • Kifolyó víz hőmérséklete: +62,3°C

2/b., Tervezett Geotermikus kutatások

A meglévő termálkút műszaki adatai – órai vízmennyisége és hőfoka – miatt nem alkalmas távhőszolgáltatási feladatok ellátására.

Természetesen a korábbi években is voltak és napjainkban is vannak olyan laikus vélemények, amelyek ennek ellenkezőjét próbálták és próbálják elhitetni.

A fűtési célú hőfelhasználáshoz +85°C körüli termálvizet (geotermikus energiát) kell „kitermelni”, amelyhez 2000 m mélységű kutat (a visszasajtolási kötelezettség miatt kutakat) kell fúratni, amely igen drága beruházási költségekkel jár együtt.

A korábbi évek földgáz árai – közüzemi árak – nem tették gazdaságossá a föld mélyén található geotermikus energia hasznosítását távhőszolgáltatási célokra az igen magas beruházási költségek miatt.

Az elmúlt években – sőt évtizedekben – szinte minden olyan fórumon is részt vettünk, amely a geotermikus energia lehetséges hasznosításával foglalkozott hazánkban és a környező országokban.

Hódmezővásárhelyen alkalmazzák legrégebben a geotermális energiát távhőszolgáltatási célra. Az elmúlt években többször tanulmányoztuk az ottani műszaki megoldásokat.

Kistelek Város Önkormányzata pár éve határozta el a geotermális energia hasznosításának kialakítását a város egy részén. Az elmúlt évben ezen fejlesztést is megtekintettük és a helyszínen átbeszéltük az üzemeltetőkkel.

Mezőgazdasági célú hasznosítása terjedt el legjobban Magyarországon, ami többségében fóliasátrak fűtését jelenti.

Az elmúlt évben tárgyaltunk először a Pannonplast Nyrt. (Pannonplast Polifin A Vagyonkezelő Kft.) vezetésével a bonyhádi geotermális források felkutatása és lehetséges hasznosítása ügyében.

A rendelkezésünkre álló geodéziai adatok szerint Bonyhád Város Közigazgatási területén és környékén gazdasági hasznosításra alkalmas geotermikus források – földfelszín alatti termálvíz, amelynek hőmérséklete legalább +130°C az erőműi hasznosítás, vagy +90°C távhőszolgáltatási célú alkalmazás esetében – lehetnek.

A Képviselő-testület a 2007. december 20-án megtartott rendkívüli ülésén jóváhagyta a 192/2007 (XII. 20.) számú határozatával azon Szándéknyilatkozatot, amely a Pannonplast Nyrt. (Pannonplast Polifin A Vagyonkezelő Kft.) vállalkozásnak lehetővé tenné a város közigazgatási területén belül felszíni vizsgálatok elvégzését geotermikus források kutatása céljából.

A Pannonplast Nyrt. (Pannonplast Polifin A Vagyonkezelő Kft.) az előzetes egyeztetések alapján összeállította az Együttműködési Megállapodás tervezetét és azt megküldte a polgármester úrnak.

A Pannonplast Nyrt. által összeállított – előszerződésnek tekintendő – Együttműködési megállapodás tervezetet a Polgármesteri Hivatal illetékes dolgozói a FŰTŐMŰ KFT. szakembereinek közreműködésével elemezték.

A kialakult érdek és vélemény eltéréseket előzetesen telefonon egyeztették, majd e-mail-ben juttatták el egymásnak, majd az Ajánlattevő részéről a cégvezetés 2008. január 03-án megjelent Bonyhádon egyeztetés céljából.

Az előzetes egyeztetéseket követően az Önkormányzat 2008. január 16-i rendkívüli ülésére előterjesztésre került az Együttműködési Megállapodás tervezet. A bizottsági üléseken és a Képviselő-testületi ülésen egyaránt elfogadásra került az előszerződésnek tekintendő anyag, amellyel egyben felhatalmazták városunk Polgármesterét annak aláírására.

Sajtótájékoztató megtartásával együtt került aláírásra az Együttműködési Megállapodás 2008. január 29-én a bonyhádi Városházán.

Az előzetes ütemterveknek megfelelően a jövő hónapban megkezdődnek a felszíni vizsgálatok, amelyeknek a kiértékelése május végére várható.

A vizsgálatok eredményétől függ a tervezett geotermális energiát hasznosító erőmű építésének ügye, valamint a távhőszolgáltatási célra felhasználható energia mennyisége.

Föld


Föld szerkezete


Magyarország domborzata


Magyarország


Tolna Megye


Bonyhád


Termálvizes kút helyzete


Kútfej