:: BONYHÁD

A város története

bhd_cmer_120 Bonyhád Magyarország Dél – Dunántúli részén található Tolna Megyében. A Dél- Dunántúl e területe már az őskor óta lakott vidék.

Bonyhád város egy tolnai-baranyai kistáj, a Völgység központja.

A Völgységet északra a Tolnai-Hegyhát, keletre és délkeletre a Szekszárdi-dombság, a Geresdi-dombság, délre a Mecsek hegyei, nyugatra pedig – a vízválasztón túl – a Baranyai-Hegyhát határolja.

A környező városközpontok a peremterületeken éreztetik hatásukat. Keletről Szekszárd, délkeletről Bátaszék, délről Pécsvárad és Pécs, délnyugatra pedig Komló. Turisztikai szempontból meghatározó a Mecsek, s csak újabban került feltárására a Szekszárdi – dombvidék, az országos kék túra vonal mentén.

Több magyarázat született a település nevének eredetéről. A legelfogadottabb nézet, hogy nevét I. István királyunk unokaöccséről, Bonyha hercegről kapta.

A XVIII. század elején Kun Ferenc és báró Schilson német ajkú lakosságot telepített be Würtemberg környékéről. Megindult a lakosságszám folyamatos növekedése.

1782-ben II. Józseftől Bonyhád mezőváros címet kapott. Megépültek a nemesi kúriák, kastélyok és az itt élő katolikusok, evangélikusok, reformátusok templomai.

03_perczel_mor_szobra_120A Perczelek a zsidó családok letelepedését is segítették, ami a kereskedelem fellendülését eredményezte. A család legismertebb alakja Perczel Mór országgyűlési követ, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornoka, a világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült.

A bécsi kiállításon 1890-ben lett ismert a bonyhádi vöröstarka szarvasmarha – általa vált híressé az állattenyésztés. A helyi ipar megalapozója a Perczel Béla (III.) alapította zománcgyár és Pétermann Jakab cipőgyára.

02_varoskozpont_legifelvete_120A második világháború után a környéken nagy számban élő német lakosság körében is megalakult a Volksbund der Deutschen in Ungarn szervezete. Bonyhádon jött létre az itt élő németség Magyarországi Németek Szövetsége másik szervezete a Hűséggel a Hazához mozgalom, amely országos méretűvé vált.

1944-ben a környéken élő zsidó lakosságot a város két gettójában gyűjtötték össze, majd Auschwitzba deportálták. 1946-ban a német lakosság egy részét kitelepítették, az itt maradt lakosságból pedig 215 bonyhádit „malenkij robotra”
01_legifelvetel_a_varosrol_120 hurcoltak. 1945-ben a bukovinai falvak székely családjait telepítettek le, 1948-ban pedig a Felvidékről érkeztek magyarok.

A régen mezőváros, később járási székhely, majd nagyközség, 1977-ben kapta meg a városi rangot.

Városháza


Római Katolikus Templom


Református Templom


Evangélikus Templom


Völgységi Múzeum